2011. július 1., péntek

17.fejezet Emlekek

Hello! Na itt az uj fejzet mint ahogy igertem a Vampirnaplok utan.Joval elobb megirtam mar ide de kezdodott igy csak szunetebe jottem vissza a gep ele es akkor sem sikeult hamarabb feltennem.Nagyon orulok annak,hogy mostanaban sokan latogatjatok a blogomat es nagyon   koszomon az 5 renszeres olvasonak,hogy kovetnek.Remelem,hogy ez a jovoben gyarapodni fog.Na most jojjon az uj fejezet es ezentul elmegyek aludni mert mar nagyon faradt vagyok.Legyetek jok es jo ejszakat mindenkinek!
                                                           Puxy:Dalcsok:X

                                                         Emlekek

Dakota szemszoge

-Mi?Micsoda?-kerdezte Kevin meglepodve.Lattam a szemeiben a csodalkozast de fogalmam sem volt,hogy miert kell ugy meglepodni hiszen mar mentettem  embert.

Par evvel ezelott


-O,elfelejtettem.-mondtam gyorsan es felszaladtam a kabatomert.Mindig elfelejtettem.
-A francba.-nyilalt a fejembe egy eles fajdalom.Mostanaban gyakran elofordul ez.De most elsebben jott mint maskor.Azonnal az agyra tamaszkottam.es akkor meglattam a kepeket.eloszor csak reszleteket,aztan egy egesz torenest.
,,-Szia szivem,elmentem!Este talalkozunk.-koszont el a ferfi a felesegetol.
-OK.szia!-mondta majd egy puszit lehelt ferje homlokara.A ferfi kilepett.Ment egy kicsit az utcan majd mikor az uton akart atkelni elutotte egy busz.
-Bakker!-kaptam fel a taskamat es leszaguldottam a lepcson.
-Szia,anya!Most mennem kell!Mondd meg Biankanak,hogy majd Kevinnel menjen suliba.Jot tesz nekem egy kis seta!-kacsintottam.Nem vartam meg mig szol.ugysem mondott volna semmi kulonset.Ahogy csak tudtam elkezdetem rohanni amilyen gyorsan csak lehet es hamar megtalaltam azt az utcat  ahol a baleset meg fog tortenni.akkor vettem eszre,hogy az a ferfi msot ment el mellettem.
-Uram!-szoltam utanna es meg is fordult!
-Tessek?-kerdezte.Na most vegyem elo a hazudos enemet.Tord az agyad,Dakota!Tord az agyad,mondtam magamban.Kis gondolkodas utan meg is lett a hazugsag.
-Szeretne venni egy kis edesseget.Van egy csomo a kocsimban-biztattam.A ferfi egyszerre tunt meglepettnek es gyanakvonak is.
-Nem koszonom,kisasszony!-mondta majd tovabbment.
-Basszus most mit csinaljak?-gondolkodtam el.Mar meterekrol meghalottam a busz fulsiketito hangjat.Nem tudtam,hogy mi lenne jo.Ha hatrahuznam vagy ha csak siman figyelmeztetnem.Az elso variacional maradtam.A ferfi mar-mar az utra lepett mikor en egy jol iranyzott huzassal hatrarantottam Ot.Meg pont jokor mivel a busz akkor utotte volna el.A ferfi uvegges szemekkel bamult ram majd megszolalt:
-Koszonom!En nem is tudom,hogy...hogy tudnam megkoszonni.-tatogta.
-Ugyan...semmi szukseg koszonetre.Csak igerje meg,hogy vigyazni fog magara-mondtames elmenetem.
-Igerem!-kialtotta utannam.Ezen muszaly volt mosolyognom.Nem tudtam ezt a kepesseget megmagyarazni.Egyszeren csak jott es meghozza a legjobb pillanatban.``

Napjainkban


-Jol vagy?-kerdezte Kevin.Nagy szemekkel bamult ram es en csak msot jottem ra,hogy akerdesere amelyet feltett mar jo 5 perce nem jott felelet.
-Jol,csak elgondolkodtam!-nyomtam egy puszit a szajara.
-Figyu,mi lenne ha holnap iskola elott bemennenk a lanyhoz akit megmentettem es majd ott mindent elmagyarazok neked mindent!-csak bologatott majd elmentunk aludni.
                     

       
Carrie szemszoge


Iszonyu nagy fejfajasra ebredtem.Mintha valaki epp ledaralni keszulne a fejemet.Probaltam visszaemlekezni arra,hogy mi tortent es,hogy miert vagyok most korhazban.Kis ido mulva pedig beugrot.En,Dakota,Kevin es Zac mentunk a kocsival mikor egyszercsak felborultunk.Azutan csak arra emlekszem,hogy nagyon fust  van es Dakota hiszterikusan sir odakint.Majd Zac-re neztem aki szeretett volna segiteni de a tuzoltok nem engedtek kozel hozzam.Aztan valami nagyon fajdalmasat ereztem,mintha elegtem volna es aztan elajultam.Azonnal a gombert nyultam ami az agyam mellett volt.Par perc mulva pedig mar egy nover is bejott.
-Hogy van a mi kis betegunk?-kerdezte.A mosolygos arca megnyugtatott.Tudtam,hogy nagyon rosszul nezhetek ki,mivel autobalesetem volt.
-Hat megvagyok!De lenne egy kerdesem.Melyik korteremben talalom Dakota Stevarson-t es a barataimat?-ultem fel erotlenul.A nover nagy szemekkel nezett ram majd megszolalt:
-Bocsanat,de sehol.Onnek tudomasunk szerint nins novere es eddig egy baratja sem jelentkezett.-nezett bocsanatkeroen.Nem hittem el,hogy-hogy.Ez meg mit jelent?
-De az autonk.....Felborultunk vele es Ok is benne voltak.-mostmar sirtam.Vajon mi folyik itt?
-Holgyem!Ont egy no bantalmazta es egy masik holgy talalt magara.Nem autobalesete volt.Talan egy kicsit beverte a fejet ezert beszel felre.
-EN NEM BESZELEK FELRE!-orditoztam majd ismet elajultam.Suttogasra ebredtem.Lassan kinyitottam a szemem es nem hittem neki.Az agyam mellett Dakota es Kevin  allt.
-Jaj....annyira orulok,hogy jol vagytok.Istenem...-mondtam majd egy konnycsepp gordult vegig az  arcomon.De Ok csak meredten neztek ram.
-Dakota,....Kevin mi a bajotok?Hisz elek es virulok.En vagyok az Bianka!-mondtam.erre Dakota leult egy szekbe es erthetetlenul meredt maga ele.

Sorry a heleysirasi hibakert!
KOMIZZATOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése